VI.

Szokása szerint, Ashley már megint öt órakor fenn volt. Elvégezte azokat a teendőket, amiket előző nap is, majd hat órakor bement a nagynénjéhez, hogy felébressze.

- Claire néni! Ébresztő! Hasadra süt a nap! – kiáltotta, majd egy gyors mozdulattal széthúzta a függönyöket. Mivel a nagynéni nem reagált, a lány óvatosan az ágya mellé lépett, és úgy próbálta keltegetni. Néhány másodperc alatt rájött, hogy a nagynénje már soha többé nem fog felébredni. Átment Matthewhoz, hogy szóljon neki mi történt. Időbe tellett, mire a férfi kinyitotta az ajtót, ugyanis még javában aludt, mikor Ashley kopogtatott.

- Ashley… mi a baj, mi történt? – kérdezte, miután meglátta a lány könnyáztatta arcát.

- Claire néni…

- Mi az, mi történt a nagynénéddel?

Mivel a lány nem bírt válaszolni, csak némán intett a fejével, és Matthew azonnal rájött, hogy a néni halott. Lesegítette Ashleyt a lépcsőn, ugyanis a lányt már az ájulás kerülgette, leültette, és felhívta az orvost. Addig készített Ashleynek egy teát, és leült mellé. Vigasztalóan átkarolta a lányt, bár tudta, hogy úgysem sikerül megnyugtatnia. Míg az orvos meg nem érkezett, mindketten néma csendben ültek egymás mellett. Matthew beszélt a doktorral, mivel Ashley képtelen lett volna megszólalni. Ő intézett el mindent. Aztán elvitték a holttestet a házból. Ashley tudomást sem vett eddig semmiről, de most felállt megkérdezni, hogy mégis hogy gondolják azt, hogy elviszik Claire nénit. A két ember, aki a testért jött, megdöbbenve néztek a fiatal lányra, majd rápillantottak Matthewra, aki egy bólintással jelezte, hogy tegyék csak a dolgukat, ne törődjenek a lánnyal. Azonban Ashley tovább kiabált a két férfival, s mivel nem akart megnyugodni, Matthew felkapta, és felvitte a szobájába. Elég nehezen sikerült, mivel a lány annyira kapálódzott, hogy Matthew attól félt, elejti. Aztán lefektette az ágyára, és bezárta a szoba ajtaját.

♥

Fél órával később, mikor visszament Ashleyhez, a lányt összekuporodva találta az egyik fotelban. Odanyújtotta neki a teát, amit hozott, és kérte, hogy igya meg.

- Hidd el, jót fog tenni – mondta, miután Ashley nem volt hajlandó elfogadni. Aztán a férfi addig unszolta, míg a lány el nem vette tőle a forró italt. Néhány percen belül Ashley már aludt is, mivel a férfi elfelejtette őt értesíteni arról az apróságról, hogy altatót tett bele az orvos javaslatára.

♥

Hajnali egy körül Ashley felébredt. Forgolódott egy ideig, ám sehogy sem tudott visszaaludni. Fél háromkor felkelt, lement a konyhába, és készített magának egy teát. Aztán, maga sem tudta miért, bement Matthew szobájába. A férfi nem aludhatott mélyen, mivel mikor Ashley leült az ágyával szemben lévő fotelba, felébredt. Nem kapcsolt villanyt, de tudta, hogy a lány jött be a szobába. Valami különleges, finom illat érződött körülötte, és a férfi rögtön tudta, hogy Ashley a közelében tartózkodik.

- Ashley? Te meg mit keresel itt? Háromnegyed három van – nézett az éjjeliszekrényen álló órára Matthew.

- Tudom, és sajnálom, de nem tudtam aludni. Egykor felébredtem.

- Gyere ide – húzódott arrébb az ágyon Matthew. Valamit el kell mondanom.

Megvárta, míg a lány elhelyezkedik az ágyon, majd tett egy beismerő vallomást.

- Emlékszel mikor odaadtam a teát délután? Amikor nem akartad elfogadni?

- Az altatós teára gondolsz? – kérdezte mosolyogva a lány.

- Igen, de honnan tudtad?

- Én hagytam az asztalon. Mikor túl ideges vagyok valami miatt, beveszek egyet. És mikor odanyújtottad a teát, gondoltam, hogy belecsempésztél egy keveset belőle. Ilyen alkalmat nem hagytál volna ki.

- Hát már ennyire ismersz engem? – nevetett fel a férfi. - Azt hiszem, jobban kellene vigyáznom.

Az, hogy most nem a nénikéjére gondolt, jót tett Ashleynek. Néhány perc múlva elnyomta az álom. Matthew pedig boldog volt, hogy akit titkon szeretett, és akinek olyan édes a csókja, most itt alszik a karjaiban.

♥

Ashley délelőtt tízkor ébredt fel. Ez volt az első eset, hogy ilyen sokáig aludt, s maga is csodálkozott rajta. Matthewt nem találta maga mellett, biztosan már lement reggelizni. Visszament a szobájába, felöltözött, majd ő is lement a konyhába. Matthew épp egy újságot olvasott, mikor észrevette Ashleyt. Felnézett az újságból, és rámosolygott a lányra.

- Szia, jól aludtál?

- Mint a bunda. Nem is értem, hogy aludhattam ilyen sokáig. Már öt órája fent kellene lennem.

- Legalább most kipihented magad. Csináltam neked reggelit. Ülj csak le, mindjárt hozom.

Miután Ashley jóllakott, együtt kimentek, elrendezték az állatokat, majd visszamentek a házba. Az időjárás szeszélyes volt. Bár csak most kezdődött el a tavasz, máris forróság volt odakint, így hát a hűvös lakást választották az égető nap helyett. A következő két nap is így telt el, majd eljött a temetés napja.

Az idő veszélyes volt. Nem tudta senki, hogy mire számítson. Eső lesz? Talán napsütés? Egy órával a temetés előtt Ashley és Matthew kimentek a temetőbe. Érdekes módon a lány egy könnycseppet sem ejtett sem most, sem az elmúlt két napban. Matthew csodálkozott rajta, de ennek nem adott hangot, félt, ha csak egy célzást is tesz rá, a lány kiborulna. Az ég egyre rosszabbul nézett ki: fél óra múlva kezdődött a temetés, és nemsokára esőt jósoltak. Ahol Claire nénit akarták örök nyugalomra helyezni, ott ismerősök egy csoportja álldogált már, közülük Ashley csak egyvalakinek örült istenigazából: a legjobb barátnője, Sally csak azért utazott vissza szülőfalujába, hogy utoljára elköszönjön attól az embertől, akinek az egész falu sokat köszönhetett.

A temetési szertarás megkezdődött, s egyben az eső is elkezdett zuhogni. Mivel a szabadban álltak, mindenki egyhamar bőrig ázott.

Kicsit több mint fél óra múlva vége lett a gyászszertartásnak, és az emberek, elindultak hazafelé. Ashley az egész temetést végigzokogta, s még egy órával később sem akaródzott abbahagyni. Sally, a lány barátnője hazakísérte őket, és egészen estig ott maradt, hogy vigasztalja Ashleyt, aki az egész délutánt azzal töltötte, hogy történeteket mesélt Claire néniről neki és Matthewnak, és minden második percben beiktatott némi sírást.

Sally késő este ment el tőlük, s miután becsukta maga mögött az ajtót, Matthew ölbe kapta Ashleyt, s felvitte a szobájába. Óvatosan lefektette, majd ő maga is belefeküdt az ágyba. Kis ideig nézték egymást szótlanul, majd a lányt elnyomta az álom.